AKM logo (www.akm.externet.hu)
A Magyar Lobogó

Gyűjtemények
Steiner Gyűjtemény

Steiner József
7400 Kaposvár, Gróf Apponyi Albert u. 29.
Telefon: 82 / 311-327
A gyűjtemény bármely időpontban látogatható, de célszerű előzetesen időpontot egyeztetni.
Belépés díjtalan!



Bevezető

 Eltérően a szokásos ismertetőktől a gyűjtemény bemutatásával együtt személyes tapasztalataimat, élményeimet, a gyűjtés örömét valamint a látogatóktól kapott kérdések megválaszolását szeretném most részletesebben elmondani. Tehát ezek nem tudományos értekezések lesznek, hanem a gyűjtéssel kapcsolatban megfogalmazódott gondolatok.
 1989-ben megépített műhelyemet szerettem volna fűtéssel ellátni. Rendelkezésemre állt egy régi bontott cserépkályha, amit meg akartam rakatni. A célszerűség azonban azt diktálta, hogy inkább vaskályhát kellene beállítani, mert az rugalmasan alkalmazkodik a gyors befűtéshez, hogy ne a munka után legyen meleg.
 A gondolatot tett követte. Felajánlottam a cserépkályhát vaskályháért. Soha nem felejtettem el a fuvaros szavait, aki azt mondta, hogy mi most szemetet cserélünk maszatért. Már nem tudom, hogy melyik volt a maszat és melyik a szemét. Így került hozzám az első vaskályha.
 Természetesen így fűteni nem lehetett vele, hanem meg kellett pucolni. Gyorsan nekiestem drótkefével, drótkoronggal és nagyjából fémtisztára lepucoltam. Anyám útmutatásával hordtam fel a grafitport (vaspor, kályhavix) és amikor a megszáradás után kefével kifényesítettem, csodát láttam. A régi rozsdás vasfelületen lévő minták olyan gyönyörűen ragyogtak, mintha ezüstből lettek volna.
 Innét már rövid volt az út a könyvespolcig, ahonnét csak le kellett emelni Pusztai László: Magyar öntöttvasművesség című könyvét, melynek a 100-ik oldalán az én kályhám "nézett" velem szembe. Rögtön tudtam, hogy ezzel a kályhával nem fogok fűteni, hanem egy másikat kell erre a célra beszerezni, de az is szép volt, és a harmadik és a negyedik stb. mindegyik tetszett. Így indult el a lavina. Gyorsan összeállt egy kis "múzeum".
 Korábbi időkben is hobbiként vonzódtam a régi idők dolgaihoz és már volt más tárgyakból tapasztalatom a gyűjtés öröméről.
 Nem túlzás ha azt mondom, hogy ez a kályha teljesen beavatkozott és megváltoztatta az életemet. Sokfelé megfordultam az országban, rengeteg emberrel ismerkedtem meg.
 A kályhák pedig egyre csak gyűltek. Már nem fértek el a lakásban. Ebben az időben hoztam a pincét olyan állapotba, hogy bemutatóterem lett. Úgy akartam a kiállítást rendezni, hogy ne legyen túlzsúfolt, meg lehessen mindent nézni.
 1991-re akkora anyag gyűlt össze, hogy meghívtam a többi gyűjtőt hozzánk. Azóta már tradíció lett, hogy minden évben valakinél összejövünk. Itt ismerkedtem meg a többi gyűjtővel, akiknek tudom, hogy sokkal nagyobb volt a gyűjteménye, de igyekeztem az én hiányomat lelkesedéssel kiegyenlíteni. Boldog voltam, hogy nálam is találtak olyan darabot ami máshol nem látható.
 A hely pedig egyre fogyott. Olyan öntöttvas tárgyak után néztem, ami elbírja az időjárás viszontagságait. Így került kialakításra a kút és falikút terület. Majd később a kertben a temetői kereszteknek adtam helyet.
 A múzeumok és a többi gyűjtő indíttatására kezdtük el a kisplasztikák összeszedését. Természetesen azért ma sem megyünk el egy szép kályha, falikút vagy kereszt mellett.

Történelem

 Mi kell az öntöttvas előállításához?
 Elsődlegesen vasérc, szén amivel meg lehet olvasztani, lehetőleg egy kis gyorsfolyású hegyi patak (ezzel gépeket lehet működtetni) és természetesen lelkiismeretes jó hozzáállás a munkához. Ismerni kell az anyag összetételét, hogy milyen ötvözőanyagot kell használni, a fém tulajdonságainak befolyásolásához.
 A múlt században ezek rendelkezésre álltak a történelmi Magyarországon a Kárpátok vonulatában.
 Az anyagot nem szállították el, hanem ott helyben feldolgozták. Itt egészen kicsi, de nagy kohók is voltak ami a múlt század jól fejlett magyar iparáról tanúskodik.
 Megváltozott a helyzet 1920. után amikor ezeket a területetket elcsatolták az országtól. Ekkor fokozottabb fejlődésnek indult Salgótarján. De már más szelek fújtak a művészetben az egyenes vonalak jöttek divatba, felhagyva a korábbi gyönyörű motívumokat. Még akkor is meg kell védenek ezeket az eklektikus stílusú tárgyakat ha nem is tiszta stílust képviselnek, de mutatják a múlt század igényét a szép tárgyak irányába.Nagyon szépen tükrözik a száz évvel ezelőtt élt emberek kondolkodásmódját.
 A művészi igény mellett a funkció és a technikai megoldások is sokszor kényszerítenek arra, hogy a múlt századi ember tehetségével és gondolkodásmódjával azonosuljanak.
 A vasúthálózat minimális léte nem tette lehetővé, hogy a széntüzelés általánossá váljon. A szénbányákhoz, vagy ipari központokhoz közelállók használhatták a szenet tüzelőként, de ez nem volt általános. Az erdők adta lehetőséghez a sima öntvény tűztér elég volt (nem kellett samottozni). Azután később a szén nagyobb arányú felhasználása volt ezeknek a kályháknak az első "ellensége". Mert előbb-utóbb felfűtötték a kályhákat szénnel magas hőmérsékletre, ami (károsodást (repedést, kiégést) okozott, ami azt jelentette, hogy használhatatlanná vált a füstölés miatt. Került hozzám olyan kályha, amelynek az aránylag vastag öntvény tűzteréből tenyérnyi darab kiégett.
 A kályhák díszítése nem csak esztétikai igényt jelentett, hanem a leadható hőmennyiségnek tudta növelni a nagyságát. Azzal, hogy csipkefinom felületet készítettek, szinte duplájára emelték a hőleadó felületet.
 Szólnunk kell még a tartalom és forma egységéről. Ma ugye az már természetes, hogy akkor a tűztisztitó készlet tartóján tüzet gyújtó gyerek van ábrázolva, vagy az ajtókon a mitológiából ismerős Vulcanus, a fürdőszobai kályhán nádas tóban fürdő lányokat ábrázoltak. A római házi tűzhelyek istene "Hestia" is előfordul kályhaajtón.

Steiner Gyűjtemény  
  Érdekességek
  Falikutak
  Gyertyatartók
  Kályhák
  Képek
  Keresztek
  Óra
  Szobrok
Galéria  
Öntöttvas plakett
Öntöttvas kályhák
A Magyar címer az öntöttvas kályhán
Öntöttvas kályhák
A Magyar címer az öntöttvas kályhán
Vasgyár Kalán
Ehrlich C. Gusztáv Medinger Kályhagyár Budapesten
Császári és Királyi Udvari Szállítók


E-mail:  A K M
© 1999-2000 JJ Soft
E-mail:  JJ Soft