AKM logo (www.akm.externet.hu)
A Magyar Lobogó

Érdekességek
Komlóska - Zemplén gyöngyszeme




Tájékozódási pontok a faluban:

a. Polgármesteri Hivatal
b. Görögkatolikus templom
c. Iskola
d. Postahivatal
e. Művelődési ház
f. Ruszin tájház
g. Óvoda
h. A falu turistaháza
i. Anna-ház
j. Veronika vendégház
k. Vegyesbolt
l. Italbolt
m. Ruszin szabadidő- és szoborpark
n. Napsugár vendégház

A természetvédelmi tanösvény állomáshelyei:

T. Kiindulópont a turistaház
1. Tájház
2. Bolhás - Kőzetfeltárás
3. Bolhás - kalcit telér
4. Szkalka-szikla - jégkori formák
5. Pusztavár - északi oldali bükkös, Rákóczi forrás - erdei pihenő
6. Pusztavár - törmeléklejtő erdő
7. Pusztavár - kilátópont
8. Pusztavár - várrom
9. Pusztavár - déli oldal, melegkedvelő növénytársulások
10. Pusztavár - beerdősülő kaszálórét

A Komlóskai-medence gazdag természeti értékeinek bemutatására 1996-ban alakították ki a Természetvédelmi és Erdészeti Tanösvényt. Az egyre több turista elszállásolására a falu 32 személyes turistaházat alakított ki. A tanösvény területe a Szkalka és a Pusztavár. Hossza 9 km, szintkülönbsége 500 m, időtartama 4 óra.





A Zempléni-hegység központi része a Háromhutai-hegycsoport. Ennek önálló kis tája a 220-300 m magasságú Komlóskai-medence. A medencét körülölelő hegyek: nyugaton a Szkalka-, északon a Barlang-hegy, a Tölgyes-bérc és a Mogyorós tető, keleten a Borz-hegy, a Nagy-Papaj és a Kenyeres-domb, délen a Hollós-tető és a Pusztavár.


A Kárpátok belső vonulatához tartozó hegység fő tömegét a vulkanizmus hozta létre. A vulkáni utóműködés során keletkezett hasadékokban a forróvizes oldatok hidrokvarcit-teléreket hagytak hátra.



A legnagyobb a Bolhás délkeleti lejtőjénél található: 55 m hosszú, 20 m széles, 8-9 m vastag. Egykor mészégetés céljából bányászták.

(Kalcit telér)



A vulkáni utóműködéshez kapcsolódik az ércesedés is. A települést régen Aranyos-Komlóska névvel is feljegyezték. A kőzetekben sokfelé előfordultak pirites hintések. A korabeli bányászat nyomait őrző horpák maradványai a Bolhás keleti oldalán és a Subanyai árokban vannak.

Gyakoriak a völgybevágódások, a szurdokszerű áttörések. A terület vadregényes szépségét a növényvilága is fokozza. Értékes a gombaflóra is: a császárgomba, a kucsmagomba, a tinóruk. Gazdag nagyvadállománya révén híres vadászterület a hegység (szervas, őz, vaddisznó, muflon).

(Agár kosbor)

(Hegyi kökörcsin)

Ruszin szabadidő- és szoborpark 1997 óta várja a pihenni vágyókat. Kialakításával lehetőség nyílik csoportos szabadtéri rendezvényekre, programokra. Szabadtéri tűzhelyek szolgálják a turisták igényeit. A Ruszin mitológiai alakokat ábrázoló szobrok Perun főistent és Lada istennőt idézik.

Komlóska Tokaj-Hegyalja, a történelmi borvidék és a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán fekszik. A falu déli részén még apró szőlőskerteket találunk, míg a tágabb környezetét meghatározó hegyek erdőséggel borítottak. A környezet kettősségre utal, hogy a Hegyalját idéző hangulatos pincesorokat, a bennük érlelt borokat épp úgy ide illőnek érezzük, mint a Komlóskai medence zárt tölgyeseit és hegyi rétjeit.

A falu határában álló erősség egykor Solymos váraként szerepelt. A várat a Tolcsva nemzetség építette 1312 után, itteni uradalmuk központja lehetett. Az 1398-ban már elhagyott és lerombolt várként leírt erődítmény korai nemesi kőváraink egyike. Pusztavár elnevezése erősen lepusztult állapotára utal. Dr. Nováki Gyula rajza segít eligazodni a romok között. A vár a hosszan elnyúló hegytetőt teljes hosszában magába foglalja (112 m). Két részből áll, melyet közös várfal zár körbe (2-3 m magasan ma is áll). Mind két várrész közepén egy egy kör alakú épület, torony alapfalai látszanak. A romterületről csodálatos a kilátás a falura, a környező hegyekre, a Hegyaljára.
A vár ugyan elpusztult, a falu azonban tovább élt. A XVII. századtól a regéci uradalom részeként a Rákóczi-család tulajdona volt. A XVI-XVIII. század jelentős változásokat hozott a település történetében. Ebben az időben jelentek meg és találtak új hazát Komlóskán a ruszinok. A többször elnéptelenedett és újra települt falu mai lakóinak ősei a XVIII. század első felében érkeztek Sáros vármegye északi részéről. A ruszin nyelv lemk nyelvjárását beszélték és a leszármazottak napjainkig ezt a nyelvet örökítik át gyermekeik által.

A görögkatolikus vallás egységbe fogja a települést, őrzi a hagyományokat. Cirillbetűs egyházi emlékek, a miseruhák, oltárterítők féltve őrzött kincseik. A ruszinság a templomban a XX. század első feléig, a hétköznapokban napjainkig beszéli ősi nyelvét. A település ápolja hagyományait, évről évre ismétlődő programokat is szervez.
A görögkatolikus templom 1820-ban épült a falu fölé emelkedő dombra. A templom, csarnoktemplom dongaboltozattal fedve. Gazdag díszítettsége magára vonja a nézelődő figyelmét. A stukkó díszítés szinte egyedülálló a magyarországi templomok között. Az eredeti falfestés az építést követő évtizedekben készült (napjainkban restaurálták). Falfestményei: Vízkereszt, Feltámadás, a szentélyben Mária megkoronázása (Petrasovszky Emmanuel, 1954). Az oltárkép a templom védőszentjének ünnepét ábrázolja, Jézus mennybemenetelét.


(Ruszin tájház)

Az épület a XIX. század második felében készült. Szoba, pitvar és ól. Falazata gerendavázra épített sárral tapasztott paticsfal, zsúpszalmával fedve. Berendezése az 1900-as évek első évtizedét mutaja be. Magyarországon csak itt maradt meg eredeti formájában a kabolás kemence a mellé épített masinával. A lakóház pitvarát falla kettéosztották, a szabadkémény alatti részt kamraként használták.

A vízszentelést ma is a patak partján tartják, a búzaszentelést a földeken. A ruszin Betlehemes közkedvelt, ismert programja a nemzetiségek karácsonyi ünnepségeinek. Minden év augusztusában Falunapot és nemzetiségi találkozót szerveznek. A fellépők körében ott találjuk a helyi hagyományok továbbörökítőjeként a komloskai Népdalkört, akik rendszeresen fellépnek belföldön és külföldön egyaránt.

A falu ünnepei:
Szeptember 1. Egyházi év kezdete. Akkor veszi kezdetét, amikor az Isten adta természet kincseit learatjuk (gazdasági év).
Szőlő, gyümölcs áldás.
Október, November Szüret
December 6. Szent Miklós püspök (tevékeny szeretet szentje)
Kántálás (jókívánságaikat fejezik ki)
December 24. Karácsony - kántálás
December 24-27. Betlehemes játék
Január 1. Új év köszöntő - kántálás
Január 6. Vízkereszt - kántálás és vízszentelés a pataknál
Január 6-án és 7-én házszentelés
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
Minden család az ünnepi nagy liturgiára legalább egy szál gyertyát hoz szenteltetni. Ezeket haláleset alkalmával virrasztáskor és temetéseken égetik el, még nagy vihar égzengés, felhőszakadás alkalmával.
Február Farsang
Február Nagyböjt. Szent 40 nap Húshagyó vasárnap utána hétfőtől
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, gyömolcsoltás.
Március Virágvasárnap. Barkaszentelés
Március Nagypéntek. Metánia - Templomajtótól térden közelednek a halotti lepelhez.
Március Húsvét vasárnap. Pászkaszentelés, a család ünnepe.
Március Húsvét hétfő. Locsolkodás
Április 23. Búzaszentelés. A természetet megáldjuk mind a négy égtáj felé - bőséges termésért esedezünk.
Április 30. tavaszköszöntő tábortűz
Május 1. Májusfa állítás
Május Áldozócsütörtök (Mennybemenetel). Templomunk titulusa Áldozócsütörtököt követő vasárnap a templom búcsúünnepe.
A búcsút követő nap fogadott ünnep, víz, tűz, állatvész után fogadták őseink.
Június 24. Keresztelő Szent János születése - Gyógynövények megáldása
Augusztus első szombatja Komlóska napja. Falunap. Nemzetiségi találkozó.


E-mail:  A K M
© 1999-2000 JJ Soft
E-mail:  JJ Soft