AKM logo (www.akm.externet.hu)
A Magyar Lobogó

Magyarországi Várak
Történelem
(Bevezető) (Táblázat)

A JJ Soft jóvoltából.

A várak mindig az adott kor harcászati és támadási módszereinek figyelembevételével készültek, általában az adott kor építészetének megfelelően.
Készültek földből -földbe vájva- (földvár), esetleg kevés más anyag felhasználása mellett (fa, gallyak).
Készültek fából vagy fapalánkal körülvéve (palánkvár).
Készültek szilárd anyagokból (sziklák, kövek, téglák vagy mostanság beton felhasználásával).
Sok esetben ezeket a módszereket ötvözték és együtt használták fel.
A földvárak, palánkvárak a rajtaütésszerű gyalogsági vagy lovassági támadások esetében nyújtottak védelmet. A szilárd anyagból készült várak már nagyobb ostromokat is kibírtak, akár ágyúzással szemben is.
A várak elsősorban védelmi célból épültek katonaság befogadására, de épültek hatalmi jelképként is, melyek a tulajdonos lakhelyéül is szolgáltak.
Magyarországon a várakat a XI-XIII. századokban a király építtette a hatalmának megerősítése céljából.
A tatárok pusztítása, tatárjárás után a király rákényszerült, hogy a főurak számára engedélyezze várak építését, saját hatalmának csorbulása árán is. A várépítéseket a király kedvezményekkel segítette is, hogy minél több vár szolgálhasson védelmül, hasonló támadások idején.
A magyar várépítés nagy fellendülése a XVI. században, a mohácsi vereség után ismét bekövetkezett. A bécsi haditanács elrendelte a magyar várak megerősítését, végvárrendszer kiépítését, megakadályozandó a török európai előrenyomulását.
Ebben az időszakban nagy átalakítások történtek. Kastélyokból várszerűen kialakított építmények lettek (várkastély), templomokat várszerűen megerősítettek (templomerőd), városokat védelmi rendszerrel vettek körül (városfal, palánk, stb.). Épültek kisebb nagyobb várak, várszerűen kialakított építmények.
A sok háború belháború és a tulajdonos nemtörődömsége következtében a várak nagy része elpusztult, különösen a kisebb építmények.
A XIX. században, a haditechnika előrehaladtával már a legnagyobb biztonságot, és jól védhetőséget a bunker szerűen kialakított erődök jelentették. Ezeknek az erődöknek a lényege az volt, hogy minél alacsonyabbak legyenek, vagy a föld alatt helyezkedjenek el.
Az ilyen erődökben nem lehetett kívülről megfigyelni a védők mozgását, a védelem felszereltségét. Mivel az ilyen erődökből csak kis rész volt látható a felszínen, ezért nehéz volt ágyúzni, vagy egyáltalán megtámadni is.


E-mail:  A K M
© 1999-2000 JJ Soft
E-mail:  JJ Soft