Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere kialakulásának rövid összefoglalása, illusztrációkkal.

  Külön részben szólunk az 1848-ig különálló Erdélyi Nagyfejedelemség és a magyar állami címer kapcsolatáról. Az erdélyi fejedelmek közül számosan igény tartottak a "magyar király" címre is, ezen igényüket pecsétjeiken kifejezésre juttatták.
  Különleges voltukra való tekintettel felsoroljuk és bemutatjuk ezen pecséteket, kezdve az Erdély Nagyfejedelemség címerével.
  Erdély címerszimbolikája alapján három elemből, a három államalkotó nemzet - a magyar, a székely és a szász - címereiből áll. A magyar nemzetet a fekete sas, a székhelyeket a nap és a hold, míg a szászokat a hét vörös bástya /Siebenbürgen!/ jelezte. E címerelemeket Erdély önálló államisága idején az egyes fejedelmek saját családi címereikkel ötvözve használták. Hivatalosan csak 1765-ben Mária Terézia uralkodása alatt született meg az önálló, Erdély Nagyfejedelemség címere. Az aranyozott, barokk keretű, vörös sávval vágott pajzs felső kék mezejében kiterjesztett szárnyú, arany csőrű, kiöltött vörös nyelvű, jobbranéző fekete sas, jobbról arany naparctól, ballról szarvaival balranéző ezüst holdsarlótól kísérve. Az alsó arany mezőben hét (4-3) vörös bástya, fekete kapukkal és 2-2 ablakkal ellátva. A pajzsot fejedelmi korona fedi. Két oldalán allegorikus nőalakok kísérik, jobbról az igazságosság, ballról a bőség, a jutalom szimbólumai. Ez utóbbiak - miután Erdély 1848-ban egyesült az anyaországgal - már nincsenek használatban.
  A továbbiakban kommentár nélkül bemutatunk néhány pecsétrajzot, melyeken a magyar címer elemei is feltalálhatók.
  János király 1540. évi dukátja.
  János Zsigmond pénzérme 1559.
  Izabella királyné címere 1540-1559.
  Bocskai István fejedelmi egyesített címere Magyar és Erdélyország címerével, pajzsán a Szent Koronával, belül a „Sárkány-rend" jelvényével övezetten családi címerével.
  Bethlen Gábornak az előbbihez hasonlóan szerkesztett pecsétje 1620-ból.
  Megjegyzés: Az Erdély címerpajzsát kettéosztó vörös sáv először Apafi Mihály 1666. évi tallérján jelenik meg, azelőtt sehol sem fordult elő.